Annyi valódi érték van a világban, ami mellett elmegyünk, mert természetesnek gondoljuk. Ilyen többek között az élelmiszer, amit jellemzően pazarlunk, vagy a feleslegessé vált bútorok, amiktől alig várjuk, hogy megszabaduljunk.
Közben a régi tárgyak mindannyian mesélni tudnának, hiszen van, ami a háborút is túlélte nagyszüleink nappalijában, míg másokat a padlásra száműztek évtizedekig. Manapság apróhírdetések útján jönnek-mennek ezek a régi bútorok, a történetük pedig lassan a feledés homályába vész…
Ezt a kanapét nem akartuk hagyni csak úgy elmúlni. Ha a kanapé életét nem is, de a születésének fejezeteit megpróbáltuk megmutatni a magunk bukdácsolós módján. Talán már soha többé nem készít ember ilyen alapossággal bútort, hiszen manapság egyre több szakmában a gépi erő veszi át a vezetést.
Ég veled piros kanapé! =)