Négy évvel ezelőtt hoztuk erre a helyre gyökerestül azt a néhány eperlevelet, ami most a vártnál is nagyobb nemeper mennyiséggel ajándékozott meg minket. Szedtünk belőle néhányat, hogy elkészíthessük az idei első gyümölcstálunkat. De ha már így összejöttünk, mesélünk a legújabb felfedezésünkről is.
Közben elgondolkodunk arról, hogy egyre gyakrabban hallani arról, hogy a feldolgozott ételek mimindenért egészségtelenek. Hol az adalékokról szólnak a hírek, hol az élelmiszereket kezelő vegyszerekről, de arról senki nem beszél, hogy mi minden ehető a természetben, ami magától megterem gyársorok és gépek nélkül.
A legtöbb minket körülvevő vadnövény csakúgy kinő a földből és mi kiírtandó gazként tekintünk rájuk, mint minden számunkra idegen dologra. Ehelyett mi túlórákat vállalunk, hogy a boltok polcairól vehessük le azt a bizonyos E-betűst, vagy épp az ételszínezékest. Természetesen mi sem vagyunk szentek, mi is boltban vásárolunk!
De a tudat, hogy rengeteg növény nő a kertben, amiknek nincs szükségük ipari feldolgozásra ahhoz, hogy ehetőek legyenek elgondolkodtató. A százszorszépet, pitypangot és mezei katángot mind-mind ajánlják különböző salátákba, de egyikből-másikból minimum teát lehet készíteni. Hogy a levendulát már ne is említsük… =)
Sokat kell még tanulnunk és az egykori gyorséttermi menük helyett nehéz lesz két kolbász, között, vagy épp egy fasírt mellé tyúkhúrt is fogyasztani, de hiszünk a természetben és próbálkozunk…