Munkanélküliség az Y generáció életében

Régen a munkanélküliség úgy nézett ki nálunk, hogy bújtuk az expressz újságot és bekarikáztuk benne a szimpatikus álláshirdetéseket. A céget felhívtuk telefonon, jött a rengeteg felesleges állásinterjú és egyszer csak megtaláltuk a nekünk való munkát. Aztán megjelent az internet és minden a feje tetejére fordult…

Az internet megjelenésekor mi egész másra használtuk az új lehetőséget. Mi is kipróbáltuk a chat beszélgetés lehetőségét és a vicces képeket is megmosolyogtuk, mint mindenki más, de unalmassá vált. A chat ennek ellenére hasznos volt, azon keresztül ismertük meg a weboldal szerkesztést. Egyre jobban beleástuk magunkat ebbe az új világba, ismereteink kiegészültek a képszerkesztéssel, a szövegírással, a közösségi média kezelésével és számos további weboldal készítéshez és működtetéshez szükséges információval. Mindent magunk tanultunk, mígnem húsz év elteltével azon kaptuk magunkat, hogy ismereteinket nem tudjuk nevén nevezni, ezek akkoriban ugyanis nem létező szakmák voltak.

Arról beszélünk, hogyan érint minket a járvány.

Abba a matt helyzetbe kerültünk, mint rengeteg kortársunk, akik hozzánk hasonlóan az internetet ismereteik bővítésére használták, nem szórakozásra. Az Y generáció, aki az ezredforduló óta az internet iskoláját választotta tanárául, nagy bajban van. Ha az elmúlt húsz évben vállalkozást tudott indítani, akkor talán eldöcög, – már ha vannak ügyfelei. De alkalmazottként munkát találni sokkal nehezebb, hiszen húsz év alatt olyan munkakörök jelentek meg, amiről életünkben nem hallottunk, mégis mi magunk is végezzük azt a munkát, amit ezek az idegen kifejezések takarnak. Vagyis úgy keresünk munkát, hogy valójában nem tudjuk, mit kéne keresnünk…

Azt tudjuk, hogy mihez értünk, de azt nem, hogy ehhez milyen hirdetéseket kellene bújni. Egyelőre lelkesek vagyunk, mint minden alkalommal, amikor az újdonság varázsa felül képes írni a gondokat. Szeretjük a változást, az újat, nyitottak vagyunk, egyelőre. Szóval keresünk tovább és közben azt dúdoljuk:

Egy dal a „Hegedűs a háztetőn” c. musicalből Hofi előadásában

Budapesten sokat jártunk színházba. Aki teheti, nézze meg a „Hegedűs a háztetőn” c. filmet, vagy musicalt! Film is készült belőle, ill. ha helyre áll a rend, biztos a színházak is játsszani fogják újra. Ez a kis nosztalgia ebből a musicalből való.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .