Már november van, és nekünk még mindig csak egy kaloda tűzifánk van. Elvileg a kis kályhánkba 2-3 kaloda kellene a télre, ami nagyságrendileg százezer forint összesen. Most jött el az ideje (a pénz rá), hogy megvegyünk még egy kalodával. Igen ám, de a városi ember ahhoz van szokva, hogy mindig mindent megkap azonnal. Falun ez nem így van! Komoly bajba kerülhet az ember, ha nem cselekszik időben!
A szomszéd településen van egy Tüzép, ezúttal ott szerettük volna elintézni a tűzifa vásárlást. Még a nyáron mondta az eladó, hogy kugli szeptemberben lesz. Ez volt az egyik oka annak, hogy kicsit ráérősen raktuk egy kupacba az erre szánt ezreseket. Valamiért nem gondoltunk arra, hogy az árut elkapkodják. A másik, hogy múltkor láttuk a bőséges kínálatot az említett Tüzépen, szóval megnyugodtunk…
Aztán eljött a nagy nap, amikor kerékpárral ismét lemész a Tüzépre, hogy kiválaszd a legszimpatikusabb kalodát. Az áru nagyon szép volt, de a legelső kérdésünkre adott válasszal gyakorlatilag eldőlt, hogy a tervezett vásárlás kudarcba fullad és nem fogunk vásárolni, de azért próbáltunk tájékozódni az eladóktól, hogy akkor most mi lesz velünk. A tűzifa ugyanis idei vágású volt, ami azt jelenti, hogy csak jövőre érdemes fűteni vele.
Nekünk a kis kályhánkba semmilyen bizonytalan alternatíva nem jöhet számításba, hiszen annak is örülünk, amit egyáltalán képes kinyögni ez a kis kályha. A nedves fáról meg azt olvastuk, hogy nem elég jó a fűtőértéke, és nem is szabad vele fűteni. Kénytelenek voltunk elállni a vásárlási szándékunktól, de örültünk is, hogy az eladó nem vert át; a tűzifa árusokról csupa rosszat olvasni…
Kétségbe esve kerestük hát a száraz tűzifát a neten. Az olyan weboldalakon, ahol a száraz tűzifa van kiemelve, későbbi vágású fát akartak nekünk eladni, mint ami a Tüzépen volt!!! A nedves tűzifa ugyanis nem azt jelenti, hogy a fa elázott az esőben, hanem hogy mikor vágták ki. Mert ha a fa túl friss, és nem elég száraz, nem fog megfelelő hőt termelni, azt pedig ugye nem akarjuk több tízezer forintos áron…