Tavaly ilyenkor | szőlő ásás

Pestről jött embernek fogalma sincsen a kapálásról, hiszen a parkettát és a padlószőnyeget nem érdemes vele felforgatni. Ezért amikor először fogtunk ásót és kapát a kezünkbe, némi magyarázatra szorult, hogy miért ilyen óriásiak ezek az evőeszközök.

Először tehát némi felvilágosítás után mély fájdalommal vettük tudomásul, hogy kajálás helyett kapálás következik. Kezünkbe vettük őket, majd kishíján felborultunk a súlyától, de mivel kemények vagyunk és mert valójában csak a gyengébbik nem találkozott először ezekkel a nem evőeszközökkel, ezért akadt némi segítség.

A kapálás poros és kevésbé hatékony lehetőségét hamar lecseréltük az ásásra, mivel az ásó látványosabb tevékenységnek bizonyult. A föld később meghálálta a gondoskodást, hiszen sokkal kevesebb gyom nőtt. A földből kiforgatott cserebogarakat Töpszli fogyasztotta el jóízűen, így azok már nem fogják tönkretenni a gyümölcsfákat.

Egy szóval: ásni könnyebb és jobb! Hamarosan ismét ezt fogjuk tenni…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Pin It on Pinterest