Idén talán végre összeáll a kép, hogy mennyi fára van szükségünk egy fűtési szezonra. Míg az első években több ízben is kaptunk segítséget a tüzelőanyagot illetően, idén először tartalékok nélkül indultunk neki az őszi-téli időszaknak. Ez a harmadik telünk itt…
Még áprilisban rendeltünk 2 kaloda (tölgy) tűzifát, amihez egy kedves ismerősünktől idén is kaptunk további kb. 1 kalodának megfelelő fagyökeret. Ennek a plusznak és néhány csomag brikettnek köszönhetően a két kaloda a napokban fogyott volna el.
Látva azt, hogy elfogy a tűzifa, óriási dilemmánk volt, hogy rendeljünk-e egy újabb kalodával, hiszen az sokáig kitart ugyan, de rengeteg pénz és nincs rá garancia, hogy száraz. Az sovány vigasz, hogy ha nem jó, jó lesz az jövőre, hiszen most kell fűtenünk!
Ismerve ezzel szemben azt, hogy a keményfa brikett biztosan száraz és a hőértéke is magas (állítólg 50%-al magasabb, mint a tűzifáé), hosszú kupaktanács után bevállaltuk a brikettet a tűzifa helyett.
Igen, drágább mint a tűzifa. De ha a tűzifa friss és vizes, akkor hiába olcsóbb, ha a rá kiadott pénz kidobott pénz. Aki próbált már friss vágású fával fűteni, az tudja, miről van szó. Ilyen értelemben nem aggódunk. De miközben a rendelésünk már le volt adva, a meteorológiai jelentések hirtelen mínusz tizen’ fokokkal kezd ijesztgetni, ettől már nem vagyunk nyugodtak.
Szóval most úgy állunk, hogy az eddigi előrejelzések szerinti -15 fokot is ezzel a brikettel kell kifűtenünk. Kicsit félünk, de bizakodóak vagyunk…