Sokan a pápát szeretnék látni, mások kedvenc bandájukért utaznak több kilométert. Egyesek emberekkel akarnak találkozni, mások az állatkertbe vágynak. Mi a Jetivel találkoztunk személyesen a vonaton. A Jeti tetőtől talpig szőrös volt és nagyon koszos ezért a fiatal szerelmesek attól tartottak, hogy a Jeti esetleg összetévesztené egy barlang bejáratával a romantikus vonatfülkénket.
Szemmel tartottuk a kabin ajtaját, így történhetett meg, hogy abban az óvatlan pillataban, amikor a Jeti bepróbálkozott, azt hihette, zárva van az ajtó. Szerencsére hamar felhagyott a próbálkozással, így a vonatfülke édeskettes maradhatott. A majomember valójában ártalmatlan, aki óriási mezítelen talpain állva is képes az igazak álmát aludni. Aztán egyszercsak eltűnt, észre sem vettük, egyszer csak már nem volt a vonaton.
A Jetivel egyébként máskor is összehozott minket a sors, évekkel később Németországban találkoztunk vele egy fesztivál alkalmával. Akkor bőrruhában volt (de nem úgy!) és csontra megázva, de erről majd máskor! =)