Az előző „fejsze” sokkal könnyebb volt, de mostmár ezzel is megy a fahasogatás. A titka csak annyi, hogy nem kell óriási adagokat felhasogatni, mindig csak annyi fával kell dolgozni, amibe nem szakad bele az ember. Persze azért jó előre dolgozni, nem baj, ha legközelebb csak napok múlva kell újra hasogatni, de már az is egy jó mozgás, ha az aktuálisan szükséges napi mennyiséget felhasítja az ember.
Nálunk az időjárástól függ, hogy időzítjük a fahasogatást, a legnagyobb mínuszokban találunk más elfoglaltságot is, a csapadékos időszakokra viszont igyekszünk minél többet fedett helyre rakni, akár a tűzifa halomról van szó, akár a korábban lemetszett gyümölcsfa ágakról, amik még nincsenek felaprítva és elpakolva.
A fahasogatás egy tipikus „kellemeset a hasznossal”, három az egyben dolog, mert kivisz a levegőre, megmozgat és elvégezteti veled a szükséges házi munkát. Ha kisebbek a fahasábok, akkor erre nem feltétlenül van szükség, de ősszel és tavasszal vékonyabb darabokra van szükség, hiszen olyankor nem kell, hogy a kályha fullon menjen.