Goji bogyóból a neten olvasottak szerint többféle is létezik, mint minden növényből. Az elterjedtebb néhány fajta közül mi a tövis nélküli Lycium chinesis fajtát vettük. A webshop szerint a cseresznye és áfonya ízére hasonlító Goji-bogyót Ázsiában a hosszú élet reményében fogyasztják. Több helyen is ez olvasható róla az interneten. Állítólag magas C-vitamin és ásványi anyag tartalma van, ezért a köztudatban igazi „csodabogyónak” számít.
Mi nem várunk csodát a Gojitól, de reményt igen. Számos leírásban az áll, hogy a Gojinak magas a kalcium és a magnézium tartalma. Esetünkben ez Thomas izombetegsége miatt érdekes, hiszen kálcium a csontok, a magnézium pedig az izmok erősítéséhez és regenerálásához szükséges. Mivel a Kennedy betegségre jelenleg nincs gyógymód, abban kell hinnünk, ami van. ..és ha az a Goji bogyó, hát akkor az.
Sok állítólagos jótékony hatását felsorolhatnánk ennek a bogyós gyümölcsnek és nevezhetnénk „szupergyümölcsnek” is, ahogy teszik ezt sokan, de ahelyett, hogy ismeretlenül dicsérnénk, most megmutatjuk, ahogy elültettük, később pedig vissza fogunk térni rá, hogy megmaradt-e, mekkora, van-e már termése, évekkel később pedig bízunk benne, hogy arról is beszélhetünk majd, hogy van-e gumibogyó hatása.
Ha a gumimaciknak „gumibogyószörp” kellett a szupererőhöz, talán nekünk is segít majd valamicskét a mi kis „gumibogyó” termő bokrunk. Ha pedig nem, akkor megsértődünk és Hupikék Törpikék módjára elmegyünk áfonyát szedni! Mert a záfonya bokor csupán néhány méterre van a gumibogyótól! =D