Keressük a retro ízeket, mert sok minden megváltozott az elmúlt évtizedekben. A retro melegszendvics titkát már megfejtettük, most a régi magyaros vajkrémet is előteremtettük. Elgondolkodtató, hogy mellettünk mindkét oldalt a kenyeret adó búza található, de az egyik lehetne akár napraforgó, kukorica, vagy bármi más élelmiszer alapanyag is.
Képzeld el, amint a két tábla között tolod a bevásárlókocsit! Ugye milyen erős a kontraszt? Csak mész és tolod a kosarat, de sehol egy vákuumcsomagolás, vagy egy bontott csirke, csak a természet adta élelmiszer alapok, amit mi magunk teremtettünk olyanná, ami lett belőle. Ezt esszük kenyérré sütve és ebből sütjük a sütemények zömét.
Innen indultunk. Először megelégedtünk azzal, amit a természet adott, de egyre többen lettünk és birtokolni kezdtük mindazt, ami valaha „közös” volt. Az emberek kerítéseket emelnek, bezárkóznak és féltik a tulajdonukat. Pedig mindez valaha közös volt és rendezetlen, mégis elég volt mindenkinek.