Hihetetlen, hogy az elmúlt 5 év alatt mennyi minden történt! Első évben kiskutyánk fekhelye volt a legtöbbet áthelyezett, vagy babrált „bútordarab”. Mikor Beigli elment a csillagok közé, a fekhelyét megtartottuk és újrahasznosítjuk, mint általában mindent. Bármi lett is a fekhelyből, amikor ránézünk mindig az a szempár fog visszanézni ránk…
Ugyanez történik a többi bútorral is. A háttérben a gardrób szekrény jelenleg térelválasztó és szekrény egyben, előtte pedig különböző bútordarabok lettek konyhaszekrénnyé avanzsálva. A jelenlegi konyhapult egy szekrényajtó, a fűszertartó polc pedig egy nagyon régi ágykeret része volt. Mi is jobban örülnénk a csillogó-villogó, vadonatúj konyhabútornak, mint mindenki más, de amíg ez van, ez is boldoggá tesz, hiszen együtt találtuk ki, együtt valósítottuk meg és együtt használjuk.
Holnap többek között azért fogunk felkelni, mert tudjuk, azért dolgozunk, hogy a jövőben szebb bútorunk lehessen. Ha az a bútor, vagy egyéb áhított tárgyak azonnal a miénk lehetnének, talán már nem lenne miért felkelni. Tudjuk, mert éltünk úgy is, amikor könnyebben jött minden. Mindig kell valami holnapra, ami átvisz a mából, mert soha nem szabad a múltban ragadni. A múlt már elment, a holnap még lehet jobb, de ahhoz MA kell cselekedni. =)
Kicsit sajnáljuk a konyha előző verzióját, de a mostani annyira jól sikerült, hogy az feledteti velünk a sajnálkozást. Most nagy hely lett és világosság. =)