Livadi (Görögország) közösségi tere éjszaka. Ez a hely nappal ottjártunkkor szinte mindig üres volt. Az esti órákban azonban felpörögnek az események és a tér megtelik élettel. Főleg gyerekeket láttunk, illetve néha megjelentek az őket terelgető szülők. Egyikük kezében sincs cumisüveg helyett okostelefon, sőt! Egy gyerekekkkel játszó apuka is lencsevégre került.
Több mint tíz éve Budapesten még egy olyan lakásban laktunk, (volt róla videó,) ahol az ablakunk egy óvodára nézett. Nem akkor szerettük a legjobban a gyerekzsivajt és azóta se vágyunk ilyen hangaláfestésre, de a görög gyerekeket elnézve észre sem vettük a gyerekzsivajt. =D
A gyerekek hozzák-viszik (és védik) a kistestvérüket, szólni sem kell érte, mert ez teljesen természetes. A szülők beszélgetnek, néha be-beszállnak a játékba, a tinédzserek is békésen üldögélnek és beszélgetnek. Valójában nincs mitől félteni a gyerekeket, mert idefent nem járnak autók és valószínűleg látásból mindenki ismeri egymást.
Csak leültünk a téren az emberek közé és azt figyeltük, mennyire máshogy élnek mint mi. Milyen egyszerű a boldogsághoz vezető út és mennyire más jelenti számukra a boldogságot, mint nekünk. Nem tapasztaltunk kirívóan gazdag és szegény emberek közötti különbségeket, valószínűleg ezért jó a közbiztonság és ezért is tudnak ilyen nyugodtan, félelmek nélkül élni…