Sok hülyeséget talál ki az emberiség saját magának. Termel, feldolgoz, még többet termel, erdőket írt ki, feldolgoz, belekever. Aztán még többet és többet akar abból, amit eredetileg termelt, ezért adalékanyagot és tartósítószert használ. Térfogatot növel, hogy nagy és sok legyen az étel, ízesít és színez, hogy eladhatóbb legyen, de még többet akar. A bolti kenyér már magától szétesik, de még mindig van új ötlet, mit lehetne belekeverni, hogy „jobb” legyen!
Most képzeld el a zajt, ami ezekben a gyárakban tönkre teszi az emberek hallását (pont mint a saját nagyszüleinkét). Képzeld el a stresszt, amit a zaj és a feszített tempó okoz a gyár dolgozóinak. Csodálkozunk az önbizalomhiányon, motiválatlanságon és pánikbetegeken?! A mindebből eredő elhízásokon, zárkózottságon, szorongásokon? Közben megvan a háttérzaj? …a sok búval bélelt arckifejezés?
De nyugalom, mert jön a fizetésnap! Az emberek a pesti Váci utca jellegű helyeken és a plázákban lófrálnak. Gyorsétteremben szolgáltatják ki magukat, majd ugyanazzal a kifejezéstelen arccal, ugyanabban a zajban, ugyanolyan stresszben jönnek-mennek, hiszen sor van a postán és a fizetnivalóknak lejár a határideje… Megéri?! Költői kérdés volt! Inkább együnk egy sárgadinnyét és ébredjünk fel, mert szerencsére ez csak egy rossz álom! =)