Ha napsütésben kezd el esni az eső, akkor szinte biztos, hogy lesz szivárvány. Az az érdekes, hogy mindig ugyanott. Csak a szivárvány íve szokott más lenni. Előfordul, hogy dupla szivárvány képződik belőle, most nem így volt.
A mostani zivatar kb. a harmadik volt tavasz óta, sehol egy számottevő „májusi eső, ami aranyat ér”. Nagyon kellett már a növényeknek ez az eső, minden szépen megindult, ahogy kell. Bár eléggé rángatta a fákat a szél, vihar nem volt, néhány percig tartott az egész.
A rövid ideig tartó szivárvány mindig örömöt okoz amikor megjelenik, mert olyan, mintha te találnád meg egyedül. Mintha valami értékeset találnál! Főleg, ha közben kristályként csillognak az esőcseppek a napsütésben! A kert fellélegzett! Feel Good! =)