Július elején kerültünk ki vidékre, így a legelső vidéki tavaszra közel egy évet kellett várnunk. Az első ültetéseink idején nagyon sok bakit ejtettünk. Nem írtuk fel pl. azt, hogy mit hová ültettünk, volt, amit rossz hónapban ültettünk, stb. Az igazság az, hogy ezt a tanulóidő alatt úgy kéne számontartani, mint az éttermekben az asztalokat, de mi soha nem számoztuk, vagy jelöltük az ágyásokat.
Pedig a Grimm testvérek terülj-terülj asztalkám c. meséje is valószínűleg innen eredeztethető, hiszen az ételt termő asztal nem más, mint a veteményes. Terül, terül az az asztalka, mármint megtelik terméssel, de csak ha ügyes vagy és úgy ülteted el a magot, ahogy kell. Többnyire tavasszal, nem mindegy, hogy milyen távolságra egymástól és az sem mindegy, hogy árnyékos, vagy napos helyre.
Szóval adott az a sok ágyás, amit mi rendre elfelejtettünk, hogy melyikbe mit ültettünk és mikor, így azt sem tudtuk igazán, hogy mikor kellene előbújniuk a kis magoncoknak. Ennek ellenére szinte kivétel nélkül kibújt mindig minden, kivéve a videóban elhangzott mák és medvehagyma. A palántázás is megy már, de ahhoz is kellett 1-2 év, míg elsajátítottuk az alapjait, de itt sem hallgattunk mindenben a szakértők leírásaira, így az elkövetett hibák miértjeire is tudjuk a választ.
Az első években volt egy táblázatunk, amiben vezettük, hogy a zöldségeket mikor kell elültetni, mi mikor ültettük el és mikor lesz rajta termés. Végül mindig a vetőmagos zacsi az irányadó, tökmindegy, mit és hogyan irkálunk össze. Egy biztos, itt a tavasz, ideje elővenni a legelsőként ültetendő magokat és kezdődhet a palántázás is!