Amikor a szomszédban permeteznek, mi behúzódunk a házba. Mi nem vegyszerezünk. Lehet, hogy zöldfülűek vagyunk, de hiszünk abban, hogy ami a természetben magától is megnő, és amit az őseink vegyszer, és gépek használata nélkül is megtermeltek, annak nem kell ilyesmi.
Bár értjük a permetezések okát, ha például a szőlőt nézzük, nem látunk számottevő különbséget a szomszéd és a mi szőlőnk között. Idén a zöld levéltetű miatt nekünk is permeteznünk kellett, és az interneten olvasott ecetes permet tökéletes megoldást nyújtott.
Szeretnék bemutatni egy példát arra, hogy pl. a gyümölcsfa permetezése után mi történik. Ez mindössze egyetlen kiragadott példa a láncreakcióból, számos hasonló dolog történik ilyenkor, aki tudja, mi az a pillangó effekt, tudja, miről beszélek…
Addig ugyanis, amíg az egyik helyen a kártevő irtása megtörténik, a másik helyen épp ennek az ellenkezője tapasztalható, hiszen a permetezéssel felborul a dolgok rendje, avagy felborul valamiféle egyensúly. Egyrészt aki bajba kerül, az menekül: vagyis a permetezést túlélő bogarak minden bizonnyal eloldalognak, azaz rosszabb esetben átmennek a szomszédba, így ott folytatják kártékony munkájukat.
A permetezés tehát csakúgy, mint a gyógyszerek többsége: nem a probléma okát, hanem a tüneteket kezeli, tévesen. Az élet körforgásainak ugyanúgy szüksége van a kártevőkre, mind egy aranyos kiscicára, vagy a szép zöld gyepre. Gondoljunk csak a táplálékláncra, stb.
A permetezés másik következménye, hogy míg a bogarak elpusztulnak, és lepotyognak a fákról, addig az óriás hangyák szorgosan összeszedik őket, és feltöltik velük éléskamrájukat. Vagyis míg az elhalt bogarakról már csak „lakomaként” beszélhetünk, a hangyák ugyanakkor jólétükben elszaporodhatnak a közelben, ahová a nem várt elemózsiát elrejtették. Az utóbbi probléma jól látható a a fenti képen.
Azt hittük, csak elhagytunk valami morzsát, hogy ennyi hangya jön-megy azon a résen, de közelebbről megnézve a legnagyobb megdöbbenésünkre a messziről nagynak látott hangyaboly helyett csak néhány szorgalmas hangyát láttunk, döglött legyek, és egyéb bogarak társaságában. Vajon a hangyáknak nem árt, ha megeszik a méreggel megtelt bogarakat? …és a madaraknak?!
Talán nem ide tartozik, de a kutatók kongatják a vészharangot a fecskék kipusztulásának veszélye miatt. Ugyanez a helyzet a méhekkel is. Vajon van összefüggés?! Örömmel olvasnám a hozzáértők véleményét, mert én meglepődtem a hangyák reakcióján…