Több, mint egy évtizede élünk a görögországi Sarti tengerpartján megismert #Angyaltrombita illatának fogságában. Még a pesti lakásba vettük meg az első saját Angyaltrombitánkat, de a sors úgy hozta, hogy vidéken kellett tovább próbálkoznunk. Az első próbálkozások ugyanis kudarcba fulladtak…
Az első Angyaltrombitánkat nagy örömmel ültettük ki a szabadföldbe, ám az a fagyok érkeztével végleg kilehelte a lelkét. Hiába minden makacsságunk, minden reményünk, az Angyaltrombita bármilyen szabad is a természetben, a mi éghajlatunkon csak a tél elől menekítve él tovább a következő évben is.
Idén harmadik éve, hogy próbálkozunk vele, ezalatt sok mindent megtanultunk. Tudjuk, hogy nagyon szereti a meleget és a vizet, azt is megtudtuk, hogy a levélsárgulást atka okozza, de ettől a növény még tovább él és akár virágot is hoz! Megtudtuk, hogy az első fagyok előtt minden évben ki kell ásni és pincébe vinni, ezért célszerűbb szabadföld helyett egy nagy kerámia edényben tartani.
A rutinosok között nincs egyetértés abban, hogy áttelel-e, mert a legtöbben azt mondják, nem fagytűrő, sőt! Állítólag már +7 fok alatt érdemes a házba vinni, de vannak az országban olyan növények, amik több éve szabadföldben vannak. Nyilván ez földrajzi elhelyezkedés kérdése is és a tél milyenségétől is függ. Nem minden tél produkál mínuszokat…
Idén először a bimbók nem csupán megjelentek, de túl vagyunk egy virágzáson is, amit sajnos csak gondolatban láthattunk, távollétünk miatt. Akkor három gyönyörű citromsárga trombitavirág nyílt ki és illatozott a szomszédaink örömére, mi már csak az elhervadt virágokat találtuk itthon. Most végre ismét nőtt két bimbó, amik közül az egyiket eldobta, de a másik ilyen nagyra nőtt.
Kérlek, szoríts nekünk egy lájkkal, hogy holnap kinyíljon az első virágunk, amit végre mi is láthatunk! Természetesen ha kinyílt, megmutatjuk, de a legendásan bódító illatát sajnos nem tudjuk feltölteni az Internetre! =( Angyaltrombitát, illatos loncot minden kertbe! =)