A begyújtáshoz nem csak a száraz tűzifa fontos, hanem a gyújtós is. Ez elsősorban természetesen a papír, de mellette a száraz faágakra és maghéjakra is szükség van! Mi főleg szőlővenyigét és gyümölcsfaágakat használunk, illetve a fahasábokról szoktunk kis hasítékokat levágni, ezek kapnak a legkönnyebben lángra.
Persze a gyújtós mindig hagy némi koszt (fűrészpor, faforgács, stb.) maga után, amit naponta kell takarítani és ugyanezen okból az sem mindegy, hol tárolja az ember a gyújtóst. Míg a tűzifát a kályha mellett tároljuk, a törmelékes, apróbb gyújtós nem potyoghat szanaszét, ezért ahhoz, hogy praktikusan tárolhassuk, valamilyen tárolóra van szükségünk.
Mi egy fa ládában tároljuk a gyújtóst, ami régi bútorokból lett összerakva. A láda nem csak emiatt praktikus, hanem mert ülőhelynek is használható. Csupán egy szivacsot kell rászabni és egy huzatot. Nekünk Beigli egykori párnahuzata tökéletesen megfelelt erre a célra. A kész szivacs rögzítése vastag gumival történt, ami két ponton van a huzathoz varrva, a láda tetejére pedig csak rá kell húzni…
A mi faládánk aranytallért és gyémántot ugyan nem rejt, de a tapasztalat és a találékonyság a legnagyobb kincs a világon, amit mi ezektől az „apróságoktól” kaphatunk, nem beszélve az otthon melegéről, ami szintén nekik köszönhető! =)