2016-os Józsi, a lucfenyő gyönyörűen megmaradt a kertben. Őt még a tartós tavaszi meleg idők előtt ültettük ki a kertbe. Nem volt semmi átmenet, se pince, se más. A fűtött házból vittük ki a szabadba és azonnal el is ültettük. Volt már 1-2 rügy rajta, mikor szabadföldbe került, de Józsi ekkor még nagyon kicsike volt.
2017-es Balázs, az illatos ezüstfenyő sajnos már nincs velünk. Pedig ő volt az eddigi legszebb és legillatosabb fánk. Mármint nem farsangi, hanem a karácsonyi fánk. Többen is azt mondták, hogy későn ültettük ki, mert nem szabad megvárni, amíg rügyezni kezd a házban.
2018-asnak még nem adtunk nevet, de valószínűleg Balázs emlékére őt is Balázsnak fogjuk hívni. Balázs is ezüstfenyő és gyönyörű szép. Hibátlan állapotban van, amióta hozzánk került. Még a tüskéi sem hullottak. Kicsit sárgásak voltak azok a tüskék, de mintha javult volna, amíg bent telelt nálunk…
II. Balázst március 5-én ültettük ki, amikor fagyok nem voltak, de még a 10 fok feletti értékek sem jellemzőek. Csapadék szinte semmi. II. Balázst kiültetése előtt kiraktuk a teraszra, hogy szokja a hideget, csak 1-2 héttel ezután került szabadföldbe. Azért sötétedéskor, mert az egyéb teendőkkel elhúztuk az időt.
Ma március 9. van és az elkövetkezendő napokra mínuszokat és 3-as erősségű szelet mutatnak az előrejelzések. Bízunk benne, hogy nem bántja majd Balázst az időjárás…