A fene se gondolná, hogy egy farakás mennyi veszélyt jelent a zember számára! Azt mondanunk sem kell, hogy a fahasogatás és a fejsze veszélyes dolog, de egy-egy fahasáb leejtése sem mindig földet ér, ezzel is vigyázni kell. De hogy mi minden bújik meg egy közönséges farakásban, az már nem olyan nyilvánvaló!
Talán meg is mutattuk, talán nem, hogy az elmúlt évek során találkoztunk már olyan kiszállított tűzifával, amiben tenyérnyi darázsfészek lapult. A természetben a fák gyakran szú, hangya, vagy farontó cincér áldozatává válnak, ilyen „gonosztevőket” nyomokban a tűzifa is tartalmazhat. Ők nem akarnak senkinek sem ártani, csupán porontyuk felneveléséhez keresnek efféle búvóhelyet, vagy szimplán a tél elöl vackolnak be a mi tüzelőanyag kupacunkba.
Szóval farakásaink gyakran egy egész lakótelepet kitesznek a szöcskék, katicabogarak, sáskák és mindenféle bogarak számára. Az itt lakók zöme többnyire csak átmeneti szállást keres a hasábok között, de vannak, akik hosszútávon kívánnak itt lakni a következő tavaszig. A legtöbben nem élik túl a telet, hisz vagy kályhában végzik, vagy épp a fagy éri utol őket.
Ami azonban most történt, még sosem fordult velünk elő. Miközben Balázst hetek óta nem láttuk a szokott helyén, egy zöld gyík befészkelte magát a tűzifa testhezálló réseibe. Valószínűleg Balázs volt az, hisz nem igazán félt tőlünk, amikor farkasszemet néztünk. Miközben élő pajzsként óvtuk a farakást és benne Balázst a macskák elöl, kissárkányunk az őszi nap utolsó sugaraiban fürdőzött.
Megetettük őt a szokásos fakanállal, BRÉKINGNYŰZ! hogy a zöld gyík megeszi a poloskát! Majd kissárkányunk odébbált a nagyobb biztonságot jelentő, még teli kalodába. Miután a macskák véglegesen levonultak, mi is elhagytuk a terepet, másnap pedig már Balázs sem volt a #tűzifa kalodában. Azóta se láttuk…
Jó hír azonban, hogy nap mint nap látunk kissárkányokat, akik valószínűleg Balázs csemetéi, így ha túlélik a telet, jövőre már nem egy zöld gyík lesz a kertben! =)
Óvatosan a tűzifa pakolással!