Macskasétáltatás

Az illegálisan hozzánk betelepedett macskák már felnőttek. Reggel és a nap folyamán alig találkozunk, nagyjából este jönnek csak “haza”, de fogalmunk sincs hol alszanak, az is lehet, hogy máshol. Néhány napja a mama is meglátogatott, aztán megint eltűnt…

Ha nem is nálunk süttetik épp a hasukat, akkor is gyakori, hogy a macskák velünk tartanak egy esti séta erejéig. Se nyakörv, se póráz, mégis úgy jönnek velünk, mintha húznánk őlet. Olyan érzés ez, mintha levinnénk őket a játszótérre. Beiglit sokszor vittük kutyafuttatóba, ahol voltak különböző mászókák és akadálypályák. Most a macskákat “visszük” sétálni, akik fára másznak, ugrándoznak, bukfenceznek és érthetetlen módon imádják ezeket a sétákat.

A fővárosban Beigli kutyánkat nem lehetett póráz nélkül sétáltatni, mert az Üllői út négysávos autóútja mellett laktunk és a kisasszony többször is megviccelt minket azzal, hogy fogócskázni akart. Neki ez tetszett, de mi nem nevettünk. A megoldás a zárt kutyafuttató volt. Egyik kutyafuttatóból a másikba jártunk, hogy Beigli is póráz nélkül szaladgálhasson és közben megdöbbenve hallottuk a gazdik közötti veszekedéseket.

Idővel le is szoktunk a kutyafuttatókról, mert a kutyák érdekeit már senki nem vette figyelembe, mindenki csak a saját igazát fújta. Inkább nagyokat sétáltunk Beiglivel. Pórázon ugyan, de minden nap jó nagy köröket tettünk meg, így a négylábú kellően kiszaglászta magát, elvégezte a dolgát és séta után nyugodtan aludt és valószínűleg az álmai is izgalmasak voltak. Sajnos vele soha nem sétálhattunk úgy, mint a macskákkal…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Pin It on Pinterest