Talán nem túlzás azt állítani, hogy a világ kezdi végre komolyan venni a globális felmelegedés következményeit. De sajnos mindez még mindig csak elmélet. Bár nagyon sokan vannak, akik mostmár szelektíven gyűjtik a szemetet és igyekeznek kerülni a vegyszereket, az autókat nem lehet kivenni az emberek feneke alól…
A világ mostmár kimondva és kimondatlanul is megkövetel némi változtatást, de amíg a példamutatás ferde, addig a tenni akarás is hiábavaló. Ma már sok szervezet van, aki tesz is valamit azért, hogy változzanak a dolgok, de sajnos a kereskedelem is kapva kapott a lehetőségen és újabb „környezetbarát” termékek gyártásába kezdett és sajnos az emberiséggel minden megetethető. (Tisztelet a kivételnek!)
Pontosan ugyanezt éreztük anno az állatvédelemben is. A különböző vélemények hívei egymásnak feszülnek, miközben a probléma eredeti okára, amiről eredetileg szólt ez az egész, mindenki megfeledkezik. Egy lájkkal a fotelből nem lehet változtatni a dolgokon és másik alapanyaggal sem lehet megváltani a világot, hiszen mindenből kell az utánpótlás!
Fontosabbá vált, hogy egyik közösség jól odamondhasson a másiknak, miközben nincs az a háztartás, ahol ne lenne műanyag. Az az álszent természetvédelem, amire a világ jelenleg tanít, többet árt, mint használ! Ha valaki bármit is tenni akar magáért és a világért, a kulcsszó a fenntarthatóság, amire mindenkinek egyként kellene törekednie!
Az utókornak: Tegnap elektronikai hulladék gyűjtés volt a faluban. A gyűjtést megelőző napokban 4 helyi telefonszámon próbáltunk segítséget kérni, hogy a helyszínre elszállítsanak nekünk egy régi televíziót. Kifizettük volna, de az egyetlen „segítség” tízezer forintért kínált megoldást. Kevesebb, mint 10 km-ről van szó. A TV 40 kg, így kerékpárral nem tudtuk elvinni a helyszínre… Az eset jól szimbolizálja az emberiség hozzáállását mind a környezetvédelmet, mind az együttműködést illetően. (Mégegyszer tisztelet a kivételnek!)