Először járt nálunk az olaszországi glam rock zenekar. A teltházas koncerten a Måneskin és közönsége valósággal szétszakította a stadiont. Tombolt az igazi és hamisíthatatlan rock „n” roll…
Az első magyarországi Måneskin koncert egyike volt azoknak a buliknak, amiket a covid miatt el kellett halasztani. Mire kiforrt az új időpont, az eredetileg Barba Negrába meghirdetett koncertre olyan nagy volt az érdeklődés, hogy végül a Budapest Arénában került megrendezésre a várva várt esemény.
Mit jelentett nekünk ez a koncert?
A világ a pandémiát követően is hónapok óta borús, a természet nap mint nap a könnyeivel küzd. A napokban eltört a mécses és a stadion bejáratánál kígyózó sor esőkabátban várta a derűt.
A „ködös” színpadot egy óriási függöny választotta el a közönségtől. Így kezdődött el a koncert: a függöny mögött, a zenekar sziluettjével. Leírni nem lehet, milyen hatása volt a pillanatnak, amikor a függöny legördült! Már kezdéskor izzott a stadion, de a koncert ideje alatt is végig kitartott a felfokozott hangulat. Az ülőhelyek a kezdés után szinte azonnal feleslegessé váltak: senki nem maradt ülve, mindenki állva érezte jól magát. Mondanunk sem kell, hogy a vizes ruhák pillanatok alatt megszáradtak…
Bár a nevük jelentése holdfény, a Måneskin sokunknak a napot hozta el, aminek létezésében a legtöbben talán már nem is hiszünk. Az a remény metál, amit ők képviselnek az igazi rock ‘n’ roll, amit már régen elfeledtünk, mert félünk önmagunk lenni. Hajlamosak vagyunk azokat a parancsokat követni, amelyek azt mondatják velünk, hogy tartozzunk valahová, nem pedig azt, hogy éljünk a másik ember kirekesztése nélkül.
A „Holdfényhez” a koncert alatt innen-onnan mindenki egy-egy csillagként társult a telefonja lámpájának fényével. A Måneskintől kapott „napfényt” a közönség egy gigantikus szivárvánnyal hálálta meg. A „Vent’anni” c. dal kezdő akkordjai alatt elővettük a kis cetlit amit a koncert előtt kaptunk, és a zseblámpánk elé helyeztük. A nézők lámpafényei így egységet alkotva egyik percről a másikra szivárvánnyá változtak. Ez varázslatosan szép volt! Sok közös dologban vettünk már részt, de ilyen élményben még sosem volt részünk!
Ez volt az a pillanat, amikor nehéz volt visszatartani a könnyeinket. Az a lámpafényes tér, ami egyébként is a csillagokkal teli univerzumra emlékeztet, egy új dimenzióba repített minket. Oda, ahol a csillagok között lehetünk csak mi és a zenekar, csak mi és a szeretet…
Adri: Mondhat bárki bármit, a rock n roll nem azt jelenti, hogy beállok egyik, vagy másik sorba. A rock ‘n’ roll azt jelenti: szabadság. A Måneskin ezen az estén mindannyiunkat felszabadított a terheink alól!
A Måneskin koncert kiemelkedő pillanatai
Magáról a koncertről annyit, hogy a hangzás hibátlan volt, az énekes Damiano David az első perctől az utolsóig CD minőségben énekelt. Sláger slágert követett, a dalokat a magyar közönség jól tudta. Sem a dobszóló, sem a gitárszóló nem vált unalmassá, a zenekarra jellemző színpadi show sem maradt el. Egy rövid ideig a Måneskin minden tagját úsztathatták a rajongók. Damiano David énekes, Victoria De Angelis basszgitáros és Thomas Raggi gitáros is szemmel láthatóan élvezte a tömegszörfölést, egyedül a dobos Ethan Torchio-t kötötte a hangszere a színpadhoz, így ő nem tudott fejest ugrani a magyar közönségbe.
Thomas: Ha valaha valamire azt lehet mondani, hogy a közönség egyként tombolt és élvezte a koncertet, akkor itt ez történt!
A zenekar egy percre sem veszítette el a figyelmünket. David a stadion közepén felállított második színpadon adta elő a „Vent’anni” és az „If not for you” c. lírai dalokat, melyeket Thomas Raggi akusztikus gitárral kísért. A szimbolikus szivárványfényt ekkor sütötte el a stadionnyi ranongó, így ez nagyon szépre és kifejezőre sikerült. Úgy ölelték őket körbe a színek, ahogy az emberiség szeretni képes, ahogy ember ölel át egy másik embert. Köszönet érte a szervezőknek!
Hagyományukhoz hűen az utolsó számok között többen is felmehettek a színpadra, hogy a „Cool kids” alatt együtt bulizhassanak a bandatagokkal. A „Cool Kids” a Måneskin legtöbb dalszövegéhez hasonlóan a szabadságról szól, ami ebben a dalban annyit jelent: nem kell „fasza gyereknek” lenned ahhoz, hogy jól érezd magad a bőrödben. Szabadítsd fel magad az elvárások alól és légy önmagad!
Örömmel láttuk, hogy számos más európai országból is érkeztek a koncertre. A magyar zászló mellett láttunk horvát és olasz zászlót is, valamint görög ajkú rajongókat is hallottunk. A közelünkben álló olaszok az idősebb generáció képviseletében voltak jelen a koncerten. Állva tapsoltak és büszkén fürkészték újra és újra a stadion univerzumát körös körül betöltő lámpafényeket, ami feltehetőleg életre szóló élményt jelentett nekik. Talán még annál is mélyebben megérintette őket, mint a fiatal rajongókat…
Szeretnénk megköszönni a koncertszervezőknek (Barba Negra, Live Nation), hogy ilyen feledhetetlen élményben lehetett részünk! Talán egy koncertszervező nem is tudja, hogy mit nyújt egy ilyen koncert az embereknek! Hálásan köszönjük!
Illetve a magunk részéről szeretnénk megköszönni a meglepetés szervezőinek és az önkénteseknek is a belefektetett időt és energiát!
Mindig is elfogultak leszünk a Lord Of The Lost koncertek kapcsán, de abban biztosak vagyunk, hogy nem túlzás azt állítani: a 2023-as budapesti Måneskin koncert az év koncertje volt!