Egy ember számára soha semmi nem nyújthat annyi jót, mint a „lecsórósodás”. A régi filmekben a sok gyermekes szegény családok is mindig boldogok voltak, ellentétben az uralkodókkal, akik a legtöbb film boldogtalan emberként személyesít meg. Egy régi kedvenc sorozatunk volt a „Váratlan utazás”, ami tökéletes példája annak, hogy bizonyos értelemben a szegény ember a leggazdagabb.
Ha az átlag ember lejjebb tudna adni az igényeiből, az az egész társadalomra jó hatással lenne, de mi elsősorban az emberről egy személyben beszéltünk. Ha képesek lennénk arra, hogy megnevezünk például egy élelmiszert, amit szinte minden nap fogyasztunk, de valójában az nélkülözhető, máris egy felismeréssel lennénk gazdagabbak.
Ha ezt az egyetlen valamit egy évig nem vásárolnánk, de felírnánk minden egyes alkalmat, amikor szándékunkban állt volna vásárolni belőle és félretennénk az árát, meglepődnénk, hogy milyen sokat lehet így megspórolni! Ehhez semmi más nem kell, csak tudatosság. Ha például egy szokásos kétszáz forintos tételt heti kétszer nem vásárolunk meg, közel húszezer forinttal több marad a zsebünkben! Ez csak egyetlen dolog és csak kétszáz forinttal számoltunk…
Mindent összevetve azonban itt mégsem a pénzről van szó! Sokkal inkább arról, hogy egy ilyen apróság olyan felismeréseket ébreszt az emberben, ami a legjobb út a boldogsághoz! Te le tudnál mondani valamiről annak érdekében, hogy boldogabb lehess? =)